Pancsoló: SZíNEK

VERSEK

K. László Szilvia: Színes ceruzák

Kék, zöld, piros, sárga,
Sok-sok színes ceruza!
Egész világ be van zárva
Nézd, ebbe a dobozba!
Amikor én kieresztem,
Kiszabadul a világ
Színes nyájam terelgetem,
Dolgoznak a ceruzák.
Ha úgy tetszik, ragyog a nap,
Ha akarom, hó esik,
Vidám nyuszik ugrándoznak,
Aztán egymást kergetik.
Erre, színes tulipánok
Nyújtogatják nyakukat,
Amarra meg margaréták
Legyezgetik szirmukat.
De legjobban azt szeretem,
Ha az egész papíron
Velem játszik, velem nevet
Apa, anya, kishúgom.

http://egyszervolt.hu/vers/lila-fecske.html

Nemes Nagy Ágnes: Lila fecske

Piros dróton ült a fecske,
piros dróton lila folt,
mert a fecske lila volt.
Ült a dróton egymagában,
ibolyaszín kiskabátban,
lila volt a háta, szárnya,
földre hullott lila árnya,
gyufa-vékony, lila lábon
álldogált a piros ágon,
lila volt a szeme csíkja
lila, mint a
lila tinta.

Április volt, jött az este,
meg sem mozdult az a fecske.
Április volt, április,
én hagytam ott végül is.
Lila csőr,
lila toll,
most is ott ül valahol.

Osvát Erzsébet: Milyen színű?

Kék, kék, kék.
Kék az ég.
Babám szeme s a nefelejcs
az is kék.

Zöld, zöld, zöld.
Zöld a fű, a falevél.
Zöld a fürge
kicsi gyík,
kezed közül kisiklik.

Piros, piros, piros.
Piros a cseresznye,
ribizli,
málna.
Megtelik gyorsan
Peti kosárkája.

Fekete, fekete, fekete.
A korom fekete.
Szép, tiszta ruhádat
nehogy bepettyezze!

Sárga, sárga, sárga
kanári madárka.
Rigó is van sárga,
most szállt épp az ágra.

Fehér, fehér, fehér
a jó búzakenyér.
Fehér a hó
és az irka,
ha nincs benne irka-firka.

Szalai Borbála: A legszebb színek

Piros

Piros az alma,
piros a meggy.
Pettyes ruhámon
piros a petty.
Tűzpiros szirmot bont
a pipacs virága,
s katicabogárkán
piros a kabátka.
Szép piros csizmát hord
a gólyamadár is,
s vadrózsa nyakában
piros a kaláris.

Sárga

Ha virít a pitypang -
sárga a virága.
A barack, a körte:
bársonyosan sárga.
Sárga a kis méhek
összegyűjtött méze,
s éppilyen a kikelt
kislibák pihéje.
Az érett búzának
sárgul a kalásza -
aranysárga napfény
csordogál le rája.

Fehér

Fehér a dér, fehér a hó.
Fehér a tej, a lágy cipó.
Fejünk fölött a
magas égen
bárányfelhő száll
hófehéren...
Nagyapa haja is
ezüstfehér -
fehéren csillog már
rajta a dér.

Kék

Kék a nyíló
len virága,
szitakötő
fényes szárnya,
búzavirág
cakkos szirma -
s csészémen is
kék a minta.
Kék a szilva,
kék a kökény,
kishúgomon
kék a kötény.
S tán a kék ég
festékcseppje
csöppent a kék
nefelejcsre...

Szalai Borbála: Mi a legfeketébb?

Fekete a feketebors,
meg a dinnyemag...
Kerti madárijesztőkön
ilyen a kalap.

Fekete a szarka farka,
harcsa bajusza.
Feketével van csíkozva
zebrán a ruha.

Fekete a fecske frakkja,
tücsök öltönye,
éppen ilyen pulikutyám
gyapjas ködmöne.

Fekete a feketeszén,
kürtő belseje...
Csoda, hogy a kéményseprő
koromfekete?

No, azért a holló nála
sokkal feketébb...
De a legfeketébb:
éjjel a sötét!

Itt vannak még versek.

KÁRTYÁK